Már nyilvánosan is Putyin segítségét kéri Lukasenka
Orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal akar tárgyalni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
Orosz hivatali partnerével, Vlagyimir Putyinnal akar tárgyalni Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök.
Kizárt, hogy Magyarországra is érkezzen az orosz Covid-19 elleni oltóanyagból, hiszen a vakcinát nem törzskönyvezték az Európai Unióban és a tudósok is csak annyit tudnak róla, amennyit a sajtóban olvasnak. A Szputnyik-V-tel azonban nem ez a legnagyobb baj: az oroszok az elsőség érdekében egész egyszerűen kihagyták a klinikai tesztek harmadik, egyben legfontosabb fázisát, amivel hatalmas rizikót vállalnak. Jakab Ferenc, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a hvg.hu-nak úgy fogalmazott: az oroszok a vakcina előállításánál egy régóta bevett módszert alkalmaztak, de azt, hogy működik-e, csak a történelem és az idő dönti majd el.
A Népszava magyar szakembereket kérdezett a világ első, és késznek mondott koronavírus-oltásáról, amelyet orosz tudósok készítettek. Putyin elnök szerint működik, mások nem így látják.
Valószínűleg még egy szavazást sem csalt el annyira Alekszandr Lukasenko, mint a vasárnapi elnökválasztást. Bár a korábbi választások után is tüntetők lepték el a volt szovjet tagköztársaság tereit, most más a helyzet, az ellenzék valóban úgy érezheti, övé a valódi többség. Közben az ellenzék elnökjelöltje a hatalom fenyegetése elől Litvániába menekült. A Lukasenkót nemrég meglátogató Orbán Viktor még nem gratulált.
Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint az országa által kifejlesztett koronavírus-oltás tökéletesen működik, a világ tudósai közül többen egyáltalán nem bíznak a szavaiban.
Az orosz elnök azt állítja, lányát már be is oltották.
Külföldi beavatkozást kiált a tüntetések miatt a belarusz diktátor, akinek Vlagyimir Putyin az elsők közt gratulált minden bizonnyal csalással összehozott győzelméhez. Kísértetiesen emlékeztet a helyzet a kijevi Majdanra, de Oroszország helyzete sem ugyanaz, mint hat évvel ezelőtt.
Az orosz elnök előtt a kínai és a kazah államfő is kifejezte jókívánságait.
Százezreket deportáltak a három balti államból az 1940-es, majd az 1944–1945-ös szovjet megszállás után. Az 1989-es függetlenségi törekvéseknek kulcsszerepük volt a Szovjetunió szétesésében. A Kreml ma újra azt hangoztatja, hogy a baltiak önszántukból csatlakoztak a birodalmukhoz.
Élelmiszerek importjának leállításával reagált Oroszország az ukrajnai konfliktus miatt több mint öt éve bevezetett nyugati gazdasági szankciókra. Mezőgazdaságának ez kifejezetten jót tett.
Putyin Oroszországa nyíltan ellenséges Nagy-Britanniával és az egész Nyugattal, s politikájának egyik alapja, hogy nem hajlandó tartani magát a nemzetközi joghoz – ez a fő következtetése a Kreml politikáját elemző brit jelentésnek.
Most kevésbé bíznak meg az oroszok Putyin elnökben, mint korábban.
Bár a hivatalos verzió szerint Vlagyimir Putyin 1985–1990-es drezdai KGB-kiküldetése nem volt túl mozgalmas, egyre több jel utal arra, hogy a kémközpontnak számító Berlintől távol lévő városban a leendő orosz államfő kétes alakokkal, többek között Nyugat-ellenes terroristákkal tartott kapcsolatot.
Annyira jól megy az országnak, hogy rögtön két vakcinát is ígéretesnek tartanak.
A Poszeidón és a Zircon fegyverrendszer miatt aggódhat a nyugati világ.
Évek óta nem dúltak a múlt hetihez hasonló hevességű harcok Azerbajdzsán és Örményország között. A fegyverek továbbra is dörögnek, s úgy tűnik, mindkét országban vannak olyanok, akiknek érdekükben állna egy újabb karabahi háború kirobbantása.
Alekszej Navalnij több bankszámláját is befagyasztották, majd milliókra perelték azok Kreml-közeli üzletemberek, akikről leleplező videót forgattak.
Ahogy közeledik az augusztus 9-ére kiírt elnökválasztás, úgy durvul a fehérorosz rezsim: folyamatosan zaklatják a 25 éve hatalomban lévő Alekszandr Lukasenko lehetséges kihívóit, a legesélyesebbeket pedig kizárták a versenyből. A kampány idején Minszkbe látogató magyar kormányfő annak ellenére sürgette a Lukasenko elleni EU-s szankciók feloldását, hogy a rendőrség durván szétzavarta az ellenzéki tüntetőket.
A mai világméretű szobordöntési és utcanév-átkeresztelési időkben érdemes visszapillantani, hogy csinálták ezt az oroszok a Szovjetunió bukása után. Moszkva belvárosában úgy tűnhet, megszabadultak a szovjet korszakot jellemző utcanevektől, illetve köztéri szobroktól, ám a főváros külső kerületeiben és a vidéki településeken harminc évvel a kommunista birodalom széthullása után is kísért a múlt. És ez nem csak az átnevezéssel kapcsolatos költségek miatt van így.
Amekkora felhajtás kísérte a hatalomban maradását 2036-ig lehetővé tevő alkotmánymódosításról szóló voksolást, annyira nem lehet tudni, mit tervez Vlagyimir Putyin. Az viszont valószínű, hogy komoly csalások kísérték az egy hétig tartó voksolást.